Szepes vára, v. Szepes vm. (Spišsky hrad, Szl.): vár. - Vsz. 1200 e. épült várispánsági székhelyként. 1241: a tatárok pusztították, de újjáépült. 1443: a husziták szállták meg. Később a Szapolyai, Thurzó és Csáky családok birtokolták. 1528: elfoglalták I. Ferdinánd csapatai. Bocskai serege nem tudta bevenni. 1703-10: a kurucok kezén volt. 1780: leégett. Jelentős maradványai láthatók Szepesváralja mellett. A várban 1351 e.-1530: mariánus ferences ktor volt. - A hegyen álló, szabálytalan alaprajzú, hatalmas vár 3 részből (belső, felleg- és huszárvár) állt. A belső várban három nagyobb udvar. A legalsót a huszárvártól kőfal választja el, kis kapuval. Ide nyílik a vár K-i főkapuja is, amelynek gótikus nyílású kaputornya előtt fallal kerített elővéd, falazott sáncárok és palissade-sor volt. Utóbbi hengeres pillérei ma is megvannak. Az alsó udvar közepén hosszúkás, négyszögletes épület romja és DNy-i falához fűzött épületszárny romjai. Fallal védett út vezet a második udvar kaputornyához. A harmadik udvart a fellegvár épületeinek romjai lepik el. Az ÉNy-i fal mentén félköríves árkádokkal összefűzött épületek sorakoznak. Ezektől K felé 12-13. sz., hengeres öregtorony (bejárata emeletnyi magasságban) és 12 x 6,25 m-es várkápolna romjai. A fellegvár legészakibb pontján, kiálló mészkőszirten épült a várpalota. 20 x 10 m-es földszinti terme kéthajós, 4 négyszögletes pilléren nyugvó dongaboltozattal. A huszárvár a hegy lejtőjén lefelé nyúlik, falkerítésének vastagsága 2,5 m. Bá.B.

Hradszky József: Vándorlások a Szepességben. Szepesvár és környéke. Igló, 1884:11. (alaprajz) - Schem. SM 1851:27. - Gerecze II:836. - Szabó 1921:201. - Varjú 1932:168. - Vártúrák III:278. - Divald 1999:386.